A színek szerepe

Kék sáv:

A kék sávjelzést használjuk a hosszútávú, legfőbb országos utak jelzésére (Országos Kéktúra, Alföldi Kéktúra, Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra), továbbá egyes térségi jelentőségű fő útvonalak jelzésére is (pl. Bükki, Börzsönyi, Balatoni, Soproni vagy Gödöllői Kék).

Piros sáv:

Piros sáv jelzéssel jelöljük a megyei vagy regionális jelentőségű vándorútvonalakat, melyek olykor több tájegységen vezetnek át (pl. Pest megyei, Közép- ill. Dél-Dunántúli Piros, Palóc Piros, Rákóczi turistaút, Móricz Zsigmond turistaút), továbbá egyes kiemelt jelentőségű helyi útvonalakat. Eredendően a piros a legfőbb útvonalat jelöli ott, ahol nem vezet országos jelentőségű kék útvonal.

Sárga és Zöld sáv:

A sárga és a zöld sáv jelzés pedig többnyire az előbbieken kívüli, helyi jelentőségű vándorutak jelzésére használatos.

A színek sorrendje - éppen betűrend szerint - hagyományosan tehát rangsort is kifejez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy sávjelzés egy nála magasabb rendű sávjelzésből kiágazva indul el valahol a terepen, s nem valamely fő turista kiindulópontból.

A hálózat fejlődése, valamint az alapelv, miszerint két azonos jelzésű út lehetőleg ne találkozzon ill. ne kerüljön egymáshoz közel, olykor felülírja a színek ezen eredeti szerepét. Így alakult pl. ki a sárga sáv jelzésű hosszútávú Szent Márton kulturális útvonal, a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút és a szlovák-magyar határ menti Északi Zöld vándorút. Sőt, a Kohász Kék útnak pl. csak egy része van kék sávval jelölve, az Országos Kéktúrával való csatlakozás zavarát elkerülendő. A kivételek tehát erősítik a szabályt - de leginkább azt, hogy az utak helyben való megkülönböztetése fontosabb elv a színek által tükrözendő rangsornál.

 2. Funkcionális mellékutak
Mivel nem célszerű mindig a vándorutakba kapcsolni minden érdekes helyet és látnivalót, számos esetben rövidebb-hosszabb leágazások vagy útváltozatok vannak kijelölve ezek bejárására A mellékút színe mindig megegyezik a csatlakozó út színével, alakja pedig utal annak szerepére. Ha két különböző színű utat köt össze, akkor általában a magasabb rendű színét kapja meg.

"A sávjelzésekből kiinduló kereszt vagy leágazó jelzések színének mindig azonosnak kell lennie az érintett sávjelzés színével."

(Turistaútjelzés-festési általános útmutató, MTSz 2011.)

Kereszt jelzés - útváltozatok és átkötések 

Az álló kereszt jelzés jelöli a sávjelzésű utak legfőbb kapcsolódásait. Jelölhet két út közti átkötést, valamely útból kiinduló és abba vissacsatlakozó (rövidítő vagy hosszabbító) útváltozatot, vagy leágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba. Szükség esetén nem csak sávjelzések között alkalmazzák, s olykor jelölhet önálló útvonalat is valamely sávjelzéshez csatlakozva. 

Leágazó jelzések - a útvonal célja szerinti alakzatok

A háromszög jelzésű út hegycsúcsra ill. kilátóhelyre;


a kör forráshoz vagy vízvételi helyhez;


a négyzet településre, szálláshelyre vagy közlekedési lehetőséghez;


az ómega barlanghoz;


az Lalakú jelzés romokhoz vezet.


 Az emlékmű jel emlékművekhez;

a kápolna jelzés keresztény szakrális helyekre (főként zarándokutaknál);

s végül a pecsét jelzés egy-egy túramozgalmi útvonal (pl. Országos Kéktúra) bejárását igazoló pecsételőhelyre vezet, amennyiben az az útvonalon kívül esik. A leágazó jelzések olykor kereszt jelzésből vagy akár egymásból is kiágazhatnak, a színazonosság elvét megtartva.

Mindezeken túl, a gyalogos természetjáró turista útjelzések alapvető rendszerét az alábbi, újabb keletű, sajátos célú útvonalak és jelzéseik egészítik ki. 

 Körséta és körtúra útvonalak
A nyílhegyben végződő háromnegyed kör alakú körút (ún. "irányított kör") jelzés olyan útvonalakat jelöl, melyek visszatérnek a kiindulópontba. Többnyire 1-2 órás sétautakról van szó, de az utóbbi időben hosszabb körtúra útvonalakat is jelölnek már e jelzéssel. Települések, szálláshelyek, turistaközpontok vagy közlekedési állomások, parkolóhelyek környezetében találkozhatunk velük (pl. a Budai-hegyekben a Jánoshegyi vagy a Hárshegyi körút, Dobogókőn a Zsivány körút, a Thirring körút, stb). A gyalogos út- és irányjelzésekről szóló szabvány (MSz-2058712-1988) is tartalmazza e jelzést az előző számban közölt sáv, kereszt és leágazó jelzések többsége mellett.

Tanösvények
A tanösvények, azaz ismeretterjesztő útvonalak jelzései jelenleg nem egységesek. Olykor csupán táblákkal vannak jelölve, vagy a tanösvény jellegére utaló ábrával (pl. valamely növény vagy állat képével, pl. a Ciklámen Tanösvény Sopronban), esetenként a fenti körút jelzéssel (ha visszatér a kiindulópontra) vagy - szlovák mintára - átlós sávval. Egyre jobban terjed a T alakú jelzés alkalmazása is, mely egy lehetséges jövőbeni egységesítés felé vezethet.

Zarándokutak, kulturális és tematikus utak, emlékutak, borutak

Számos esetben a sáv vagy körút jelzésű turistaútvonalak is rendelkeznek hasonló tartalommal (pl. Móricz Zsigmond turistaút, Kohász Kék, Mátraaljai borutak, Szent Márton vagy Szent Imre vándorút), de előfordul hogy saját, az útvonal tematikáját kifejező jelölést kapnak. Így pl. a Somlói borút sárga pohár, a Mecseki Bányász Emlékút fekete bányászjelvényt kapott. 

A nyugat-dunántúli Szt. Márton út könnyen beilleszthető volt az érintett térségek turistaút-hálózatába, így a sárga sáv turistajelzést kaphatta meg.

A Szt.Jakab út a nemzetközileg is szokásos sárga kagyló jelölést alkalmazza Budapesttől Lébényig és tovább az osztrák becsatlakozásig.

A Sárospatakot Kassával összekötő Szt.Erzsébet út piros virágszerű jelölést kapott, utalva Szt.Erzsébet történetére a rózsacsodával.

A Mátraverebély-Budapest-Mariazell közti Via Margaritarum - Gyöngyök útja jelzése sárga gyöngysor.

Az Esztergomot Máriagyűddel összekötő Magyar Zarándokút sárga kettőskeresztes nyíl jelzést kapott.

A Mária zarándokút m betű szerű jelzésével pedig maga is hálózatot alkot: a Mariazell-Csíksomlyó közti alap útvonalak lila m jelzést, az észak-déli fő útvonalak kék m jelzést kapnak, míg a hálózathoz csatlakozó, további helyi vagy térségi jelentőségű máriás útvonalak és útváltozatok rangsoruk szerint egyéb színeket vehetnek fel.